A Hajdók József felhasználó összes verse >>>
Barátomnak
Nemrég még hallottam bizakodó hangodat,
láttam elszomorodó, kissé bánatos arcodat.
Reménykedtél, talán felgyógyulni lesz még esélyed,
volt akaratod és erőd s, ebben volt a teljes reményed.
Hazatértél, hogy otthon legyél szeretteid körében,
de nem meghalni feleséged ápoló ölében.
Sajna, az élet mégis ezt szánta neked,
hogy otthon hajtsd nyugalomra fejed.
Elmentél, ürességet és bánatot érzek,
könnyes szemmel az égre nézek.
Hiányzol, szívem mardossa a fájdalom,
hogy számodra az élettől nem volt irgalom.
Nincsenek többé szavak és mondatok,
ennél többet mit is mondhatok...
Üres lett minden, helyem nem találom,
nyugodj békében, drága barátom!
