A Érchegyi Csaba Rudolf felhasználó összes verse >>>
Pirkadat
Hajnali szél fújja a víz felszínét, harmat cseppek mossák, ablakod üvegét.
Emelkedő hőmérsékletben ébred a természet, rovar s madárvilág zenéiben, ott van a költészet.
Emelkedő fénysugár fényjátéka a felszínen, megtörve sugarával a tájképet színeiben, s mindenben.
Egyszeri folyamat a napi pirkadat, ha lekésted, nincs megismételhető pillanat.
Minden, időről, időre változik, s szépségéről álmodva lassan távozik..
Pirkadat a kezdet, az új nap reménye, miben távozik minden rossz, mi volt, a tegnap regénye.
Pirkadatban születik a fény, a hang, ami él lelkedben, s lélekharangként kongatja szívedet az életben.
Életed pirkadatában, figyeld a változást, hogy napsütésben élhesd majd életed, mint egy látomást.
Készülj a naplementére, ahol búcsút intesz a fénynek, s emlékekben burkolózva indulsz majd, a sötétségbe..
Érchegyi Csaba Rudolf
Létrehozva: 2020.11.15.
Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.
