A Érchegyi Csaba Rudolf felhasználó összes verse >>>
A nyár hírnökei
Gólya érkezett s hírt hozott. A nyár küldte hírnökeként, hogy a tavaszt hívja és a virágokat ébressze fel egyenként sorba.
Természet a téli álomból felébredt s jövőt látott a fényben, meleg paplanként takart be mindent a szunnyadó réten.
A természet varázsolt és színezett a tájban, s a lemenő nap világította a völgyet, festve a virágok által.
Táncra hívott mindenkit, egy zenekar állt fel a madarakkal s a völgy lakói kiáltották, éljen a varázsló, közös akarattal.
A lenyugvó napnak izzó narancs fénye volt a háttér, a fák zizegő levelei a vokált kísérve fűszerezték a zenekart s a hely színe és illata árasztott el mindent, hirdetve az est sikerét, megáldva a zenekart.
Ragyogva köszöntek az éjnek, hívták a nappalt s üzentek a fénynek.
Tudták a fény az élet, minden világ atyja, ki nélkül nincs teremtés, sem élet.
Vigyázzunk hát e világra, mert a fény szült minket és semmit nem tesz hiába.
