A Makó Zoltán felhasználó összes verse >>>
Látok
Látok gazdagokat, szegényeket.
Látok síró és nevető embereket.
Látom az utca végén heverő, koszos üvegeket,
Látom, ahogy ez a világ elnyeli az életet.
De néha a színfalak mögé kell nézni,
Hogy meglássuk azt, ami igaz, és emberi.
Látni a gazdagot, amint a szegénynek, egy falatot ad,
Látni, amikor a síró ember vidáman dalolgat.
Segíteni kell minden embernek,
Mert egy faj vagyunk, szinte már testvérek,
S majd meg tanulunk mind szeretni,
Egymás életét szívből megbecsülni...
S ha a síró ember már csak nevetni tud,
S a gazdag a szegénynek mindig segítőkezet nyújt,
Ha az üvegek helyett, már csak virágok lesznek,
Akkor tudjuk majd meg, mi az igazi szeretet...
