A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>
A lélek
Ha már béklyóba kötötted kezemet.
És ha már életem a kínnal össze fort.
Ha már a béke ölén nem nyughat fejem.
Add vissza lelkem mely szüntelen bolyon valahol.
Vajon mit vétettem neked?
Hogy kezed véres ujja érinti testemet.
Hallom ajkad gúnyosan nevet.
Tudom látod a beszáradt könnycsepet rigató szemet.
Ó te sortalan sors te szüntelen követsz.
És te rányomod homlokomra a szégyen bélyegét.
Amim csak van mindent elvehetsz.
Csak a lelkem hagyd ,kérlek az istenért.
Csak vedd nyomorult életem ha kell.
Csak vedd el minden álmomat.
Csak lelkem enged a végtelenbe fel.
Mert a lélek szabad és mindig az marad.
