A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>
A lélek könnye
Csak mosd meg arcomat.
Mintha zápor eső mosná testemet.
Csak lásd amit a szívem megtagad.
Hisz látom én a végtelen idő hív, nekem integet.
Csak mosd meg vérben ázott testemet.
Rám a világ szennye hull.
Mártsd szívembe néma lelkedet.
És érzed, ahogy benne egy világ harca dúl .
És ha egyszer lelkem viharába nézel.
Kérlek nyújtsd felém kezed.
Mielőtt oly sok fájdalmat érzel.
Mint az ember, aki sokat szenvedett.
Adj neki ajkad édes mosolyából.
Egy parányi kicsi meleget.
Készíts neki csokrot szivárványból.
És meglátod a távolból neked integet.
