Barion Pixel
Connect with us

Megosztott versek

A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>



Egy pillanat

Egy röpke perc az élet.
Csak egy múló pillanat.
Kit hová vet a sors szeszélye.
Ki tudja, miért és meddig élsz a nap alatt.

Néha csillagokkal szállnék.
Fel a hideg űr felé.
A csodák földjén állnék.
És virágszirmot szórnék a lábaid elé.

Ezüst virágos ködből.
Virágcsokrot kötnék neked.
Ha kilépsz majd a mennyből.
Odaadom virágokba kötött elárvúlt szívemet.

Ha a végtelen ezüst folyón.
Egyszer hazaérek.
Várlak majd az öreg hajón .
Elmondom,nélküled magányosan teltek el az évek.

Mintha felhőket lélegezne.
A lélek naptalan világa.
Mintha a világ börtön lenne.
Hozzád hív érzem, lelkem sóhajtása.

Ölelj hát mint régen öleltél.
Szeress a végtelen időkön át.
Te vagy ki igazán szerettél.
Érezd kérlek ,lelkem az most is hozzád vágy.

2021.július 17.

To Top