A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>
Végtelen időn át
Látod?most leszált az éj.
Az éj kitárja szép kapuját.
Gyere most ülj mellém és nézd.
Ahogy az est ránk hullatja csillagporát.
Hallgasd a szél ma nekünk regél.
Mond hallod- e a suttogó hangokat.
Sorstalan lélek hozzám beszél.
Azt súgja csillagok írják sorsomat.
Ezért hát kiöntöm neked szívemet.
Gyönge lábad elé.
Mielőtt végleg elmegyek.
A végten világűr hideg fénye felé.
Kérlek most fogd a kezem.
Zárd be a sors kapuját.
Míg élek te oszd meg velem.
Szívednek drága aranyporát.
Minden amit te adtál nekem.
Az kitölti szívemet.
Lelkem vágya az vagy nekem.
Kérlek végtelen időn át ölelj és mindig szeress.
