A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>
Annyira más.
Annyi minden volna.
Amit elmondanék neked.
Lelkem csupa lárma.
Így hát megosztom veled.
Szeretném elmondani.
Azt amit álmodom.
Azt akarom mondani.
Szeretnem téged fáj nagyon.
Te annyi minden vagy.
Ami én nem vagyok.
Fáj amit hátra hagysz.
És megint csak álmodok.
Sajnálom ha jó nem vagyok.
Ha embernek születtem.
Néha jó, néha rossz vagyok.
És hogy, megtört szív dobog néha bennem.
Annyira más adott nekünk.
Ez a rongyos élet.
Néha könnyezik szemünk.
Ki tudja hová sodor el a végzet.
Ha volna még hely .
Egy parányi szíved templomába.
Ott ahol lelked rejt.
Ott boldogan élnék abban a világban.
