Barion Pixel
Connect with us

Megosztott versek

A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>



Fény nélkül.

Ha a sors szárnyakat adna.
Szállnék fel-fel a magasba.
Ha Isten rám nézne végre.
Szívem lángolna szikrázva égne.

Ha végre szárnyat adna nekem.
Szabad lenne végre magányos szívem.
Mindig a fellegekbe szállnék.
Hogy rab ne legyek csak arra vigyáznék.

Ha az Isten megtalál majd engem.
Áldott szép kezével átöleli lelkem.
Elmondom ,hogy nehéz volt az élet.
És élettelen testben haldoklik a lélek.

Nélküle nehéz volt embernek lenni.
Össze tört szívvel őszintén szeretni.
Elmondanám ez nem is volt élet.
Itt a Földön meghaltak a fények.

Ha a kezem kezébe fogja.
Szállok fel - fel a magasba.
Szabadon szállnak szememben a fények.
Többé már nem magamnak csak neked élek.

Gyere hát jöjj hozzám közel.
Hogy mi volt mi lesz már nem érdekel.
Taníts meg fellegekbe szállni.
Boldogtalan szívvel boldogságot látni.

To Top