A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>
Egy látomás.
Egy látomás.
Az vagy te nekem.
Egy elfojtott sóhajtás.
Amit féltve őriz szívem.
Kezed még most is érzem.
Érzem ,hogy ringat el.
Azt még most sem értem.
Mért hagytál el.
Most távol élsz.
Messzi idegenben.
Tudom egy nap vissza térsz.
Mert élek ott a te szívedben.
Nézek a kéklő ég felé.
Szemem elnyeli a kéklő messzeség.
Érzem szívemben nincs remény.
Pedig érted átkelnék az égbolt tengerén.
Nekem csak te voltál.
Nekem csak te vagy.
Amikor rám vigyáztál.
Nem élt szívemben fagy.
De most megdermedt lelkem.
A fagy emészti meg.
Érzem nélküled nem élhetek.
Nélküled minden elveszett.
