A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>
Ha fiad vagyok.
Uram ha néha a szemed a földre tekint.
Ne néz rám azt nem érdemes.
Ha eljössz a földre megint.
Kérlek ne bánts csak némán temess.
Látom az égen szürke felhő robog.
A patak sír a lelkem zokog.
Nézz le rám most is magam vagyok.
Itt állok én az elátkozott.
Fejem fölött egy sérült madár.
Téli jeges száraz ágon.
Melletted majd békét talál.
Csak ne hagyd, hogy szíve fájjon.
Had repüljön lelke már.
A messzi csillagok felé.
Ott a végtelen béke vár.
És a béke nyújtja áldott kis kezét.
