A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>
Az vagy te nekem.
Az vagy te nekem.
Mint a napnak ragyogása.
Amióta itt vagy velem.
Nem - nem vagyok én árva.
Amióta ismerem szemed.
Csak azóta élek.
Felettem szivárvány felhő lebeg.
Szállnak suhannak a fények.
Mióta szíved ismerem.
Élek a menyországba.
Előtted fejem árnyak közt pihent.
Csak éltem börtönbe zárva.
Az volt a sorsom.
Hogy mindig rablegyek.
Hogy könny mossa arcom.
És boldog ne legyek.
De most szemedbe mondom.
Téged szeretni vágyom.
Kell ,hogy az élet nekem adjon.
Mert te voltál az álmom.
Szeretnék álmod lenni.
Az ki téged átölel.
Szeretnék veled élni.
Szeretnék az lenni aki téged nem hagy el.
Az vagy te nekem.
Aki az égig felemel.
Akit szívem minden nap szeret.
Aki karom mindig átölel.
Szívünk érzem ritmusra dobban.
Érzem szívem már nem enyém.
Nélküled mint virág mag a porban.
Élettelen, nélküled elhagy a remény.
Elmondom hát csendben.
Csak veled élhetek.
Nélküled haldoklom a ködben.
Nélküled én nem is létezek.