A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>
Ne hidd, hogy más vagyok.
Nekem az élet mit sem ér.
Már az éj eljött harcos szívemért.
Szemem a messzi égre néz.
Most tudom az, élet mennyit ért.
Én láttam az élet harcterét.
Nekem már minden véget ért.
Azt mondtad az élet csoda szép.
Most a sors eljött hazug lelkedért.
Ne hidd más vagyok.
Ne hidd ,hogy én már rád nem gondolok.
Ne hidd, hogy vad viharként tombolok.
Ne hidd, hogy mindent lerombolok.
Tudod én nem változok.
Tűznek lángja, tudod az vagyok.
Én már a múltnak áldozok.
Ott vagy te ,ott vagyunk boldogok.
Nekem az élet véget ért.
Mikor a sors eljött sebzett szívemért.
Szemem a messzi égre néz.
Tudod a búcsú oly nehéz.
Tudod még most is fáj nagyon .
Hogy állok a színpadon.
Fáj a sok kiosztott pofon.
Ami volt ,lesz azt én lerombolom.
