A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>
Valakit szeretni.
Valakit szeretni ölelni .
Oly jó volna nekem.
Felhők közt lebegni.
Téged vágy akar a szívem.
Szívem élni vágy.
Látni száz és száz csodát.
De te kitudja merre jársz.
Kereslek: de szívem nem talál.
Csak nézem a csillagok hadát.
Az égbolt csupa ragyogás.
Érzem te már messze jársz.
Pedig szívem csak te hozzád vágy.
Ma elmegyek hozzád.
Elküldöm szívemet.
Ha két kezedbe fognád.
Csakis neked adná, magányos lelkemet.
Elmondaná néked.
Csakis érted élek.
Boldog nem voltam csak veled.
És most álmodni is félek.
Rabod lettem.
Pedig szabadnak születtem.
Annyi fény gyúlt felettem.
Mégis érted reszket rég a szívem.
Mióta nem vagy itt .
Elveszett a lelkem.
Érzem te már eltaszítsz .
De meg nem szűnik szerelmem.
Ki tudja most hol vagy.
Ki tudja merre jársz.
A sors annyi könny cseppet rám hagy.
Mégis szívem hozzád vissza vágy.
Te nem vagy itt már régen.
Mégis itt élsz velem.
Ott sok virág él a réten.
De csak az az egy él nekem.
Bennem nekem már csak te vagy.
Nekem nem kell senki más.
Szerelem az amit csak te adsz.
Kell, hogy te is lásd .
