A Gombos Ferenc felhasználó összes verse >>>
Október közepén.
Felhők között bújdokol a Nap.
De a fellegek közül néha kiszökik a napsugár.
Csak a szél az aki vígan arat.
Néha halkan, majd zúgva körbe jár.
Az őszbe hulló faág.
Sárga falevelet ringat
Most álmodni tér egy világ.
És ki tudja látok-e még újat.
Így október közepén.
Még a fagy nem tarol.
A tél már lassan ideér.
Az álmos erdőben pacsirta sem dalol.
Én megyek csak némán.
Előttem vad indák a fák tövén.
Nincs aki várna rám.
Itt az elvadult erdők közepén.
Néha egy ág arcomba csap
S a vér mint festő festi bőrömet.
Ki mint vett csak úgy arat.
Már nem fáj ha a világ kéri véremet.
2020 október
