A Coverex felhasználó összes verse >>>
Mennydörgő zivatar
Hullám söpör végig a holt tengeren,
Szellő járta védik ez, s embertelen
Villám csattog, s a zivatar terít be
Minden teret sötétkék hangulat jár be
Majd a dörgés ide ér, hol a sziklán,
Hol a parton várom csendben, némán.
Csak nézem, ami ily kegyetlen,
Szellem-járta vidék ez, s oly kietlen.
És néhol a villámok felett,
Összecsap zordan két égi rettenet,
Hatalmas istenek kik a villám urai,
Egymásba fonódva halkan múlnak ki.
Nem marad más csak a hulló könnyek,
Cseppenként, egyenként mert úgy könnyebb.
Apró csattanások hangja éri a vízparti ingemet,
A Síró természet világomat menti meg.
Eloszlani látszik szemem elől a köd,
E napsugárnak pillanata örökké a hősöd.
Végig suhan a fény a sziklás parton,
S világoskék csillogásban halakkal alszom.
