A Coverex felhasználó összes verse >>>
Jéghegyek az életről
Süllyedő hajón ülök csak,
Az életek a vizes jégbe vonaglanak.
Meghalok, tudom, de minek,
Hogy mártírként díszelegjek valakinek?
Fagyossötét a rám vetülő mélység
Mely megfagyasztja lelkem minden részét
Szunnyadó halál ez, miből senki nem menekül
Becsukott szemmel a végtelen mélybe merül
Kínoz, gyötör és nem enged magából
Nincs menekvés a lassú fájdalmas haláltól
Ez az álom fogant, miből rémülve keltem
Hogy egy nap majd nyugodni látszik lelkem
A csicsergő madár ezután is szebb az ablakomban
Mert már tudom, hogy mi vár halálomban
Soha többé nem panaszkodnék
Választ álmomból, életre, örökre cserélnék.
