A Katona Attila felhasználó összes verse >>>
Egy mese...
Mint egy mese, de nem bízhatsz meg te sem,
Nemzetünk egy terhes társadalom, én vagyok gyes-en?
Felesem igaz, annak amit mondanak.
A füzetben lassan megtelnek az oldalak.
Jönnek a szépidők, széplányok,
Tekila zöld és martényi.
könnyeimet kezemmel sokszor nem kell törölni,
Vársz s te sem tudod mit akarsz,
Azt érzed hogy az élet halaszt,
Akaszt egy fára mert nincs veled az ki a karjába zárna
Vissza ütött minden, és a tükörben önmagam néztem
szótlan...
