A Spanyol Elemér felhasználó összes verse >>>
Hagyományos önéletrajz
Spanyol Elemér-Hagyományos önéletrajz
1) Szilágyságnak egy szabad városában születtem.
2) Születésednek évében…jóval későbben egyszer nagyi azt mondta:fiam…amikor születtél…akkor a pénznek nem volt hatalma.
3) Szüleim és nagyszüleim oltalmaztak.
Szelíd a világ amelyikben éltem és éles körmök nem igen voltak.
4) A bőségnek táskája az időhöz mérten telten fogadott.
Minden nap tizenkét órakor a harangozó harangozott.
A nagymellű tanító néni az ablakon kinézett és örömünkre közölte:haza kell menni mindenkinek.
5)Otthon a telt könyvespolcok összekötötték a földet az égnek kellemes helyével.
6) Vasárnapjaim kint a padon találtak…ahol embereket bámultunk… köszönéseket adtunk és fogadtunk.
Ritka az a nap…amikor egy autó házunk előtt elment…de a maguk után hagyott port élveztük.
7) Országomat földrengés…árvíz érte. Ez élet rendje. Isten adta…Isten áldott legyen érte.
8) Jó apám örökkön foglalt ember és a néptanácsnál sokat sürgött-forgott. Jó anyám akkor valamire megtanított: a falaknak is van füle. Ez szavakkal rám egy súlyt rakott.
9) Későbben elköltöztünk…serdülő ifjúként ért-a földalatti sötétség felé nyújtott reményt-.
10) Két szülő gyermekeként a nap felé vezetett az útam…két nyelvet beszéltem és minden jót megértem…bár majdnem mindenki gyorsan beszélt.
S ott találkoztam a szerelmemmel…ami sarmaságon utolért-még akkor érthetetlen nyelven-.
11) Férjhez ment az ifjú! Jó apám meghalt.
Szokásos volt az élet…tömör-hátulról előre nyomott…
és dicsőítettük hevesen a nyomort.
Csomókat kötöttünk…és mindig csak a jelenben voltunk.
Évek és évek hosszú során tapsoltunk.
12) Azok a gyermekek már nem gyermekek és öregedünk lassan.
13) Anyám is meghalt kétezer hatban.
Sokszor visszafordultam a gyermekkori ajtóba,
Boldog voltam...mert zengett az óvodások hangja.
14) Egyik nap egy zsúfolt felvonóban voltam…és mind fiatalabbak nálam.
Ott és akkor rájöttem valamire…
15) Egyelőre minden jó. Napjaim világosak éjjeleim csillagosak…de sietnek.
Mi sorunk…mi következünk…és leszünk szentek.
