A Spanyol Elemér felhasználó összes verse >>>
Lassan eltűnő képzelet
Spanyol Elemér-Lassan eltűnő képzelet
És most, ha akarod, felelj elenyésző kert,
Amelyen keresztül a múlásnak finom népi társtánca halad át
Nő alakjában, ének formájában, vagy egy mesebeli tűzokádó szörnyeteg…
Válaszolj, hideg álarc, miért vársz rám?
Én nem akarom a fáradt pálya dalát kiinni
És nem várom a régi szentképnek könyörületét, irgalmát,
Nem akarom, hogy megadd nekem az ébredt illatok illatát,
Még azoknak a kiszenvedett virágoknak sem, amelyek az oszlopok törzsét befutják.
Nem akarom ellopni a rejtélyt a szemedből és a szádból,
Sem megismételni a múltnak ütemes ritmusát,
Hanem adni az elégedetlenségnek erőt, vaséknek akaratot...
Megtöröm az agyagszobrocska régi formáját.
