A Gödri Dániel felhasználó összes verse >>>
Itt vagyok én… visszatérek én
Itt vagyok én… visszatérek én
Itt vagyok én,
Ez vagyok én!
Vadon és szabadon születtem világra.
Itt vagyok én,
Fiatal és erős lény,
Erre a helyre tartozom.
Ez egy új világ,
Ez egy kezdet,
Az ifjú szív dobbanása
megtölti élettel.
Ez egy új nap,
Egy új vidéken,
És csak rám vár.
Igen, ez egy új nap,
Egy új vidéken,
És csak rám vár.
Itt vagyok én.
Hegycsúcson ülő hold,
A fák között halk suttogás,
A víz hullámzása…
Hallom, ahogy a szél,
A nevemet suttogja.
És ez az a hang,
Mely hazavezet.
Igen, itt van,
Idetartozom,
A csillagos ég alá,
Ahol a sasok szállnak.
Már láttam sok naplementét,
És már megtanultam,
Hogy mindig az lesz,
Ahová hazatérhetek.
Ez a hely maga a paradicsom,
Ez a hely az otthonom.
Fellobbantja a lángot,
Amely még mindig ég.
Ide mindig visszatérek.
Semmi sem állhat utamba,
Mert minden, amire vágyom,
Itt megtalálható.
És ha mind együtt vagyunk,
Nincs mitől félnünk.
Ha Ő velünk van,
Nincs mitől félnünk.
És bármerre járok,
Egy valamit megtanultam:
Hogy ide mindig,
Mindig
Visszatérek majd.
Szél süvít a síkság fölött,
Egy hang a nevemet kiálltja.
Vad, akár a folyó,
Meleg, akár a nap.
Tudom, hosszú az út.
De az otthon Te vagy.
Legyen bárhol,
Én odatalálok.
Szaladok, mint a folyó
Követem a napot,
Sasként szárnyalok,
Ahová tartozom.
Szaladsz, mint a folyó,
Ragyogsz, mint a csillag,
Szárnyalsz, mint a sas.
A távolság gyötrelem,
És álmodni egyedül nem lehet.
Alig várom,
Hogy lássam,
Úton vagyok hazafelé.
Tudom az igazat,
Minden út oda vezet.
A sötétség bugyrából,
A Te fényed kivezet.
Fellobbantja a lángot,
Amely még mindig ég,
Ide mindig visszatérek én.
Gödri Dániel
2020. április 4.
