Barion Pixel
Connect with us

Megosztott versek

A Robszi felhasználó összes verse >>>



Balaton partján

Balaton partján üldögélve,
egy kényelmes pad szegletébe,
néztem a kék vizet, hol a napsugár,
a habokkal karöltve táncot jár.

Jó itt ülni, a nap sugarában melegedni,
öreg csontokat melengetni.
Jó itt ülni, csak úgy elmélázva nézni,
és a bágyadt napfényt magamba szívni.

Jó itt ülni, a távolba merengeni,
gondolkodni, kell-e még nekem
az életemben valami jót tenni,
vagy rosszat valakivel elfeledtetni.

Szerettem-e azt akit szeretnem kellett?
Anyát, apát, gyereket, hites hitvesemet,
hát majd eldönti valaki ott fent,
és kiosztja amit élten túl megérdemlek.

Egyszer csak a homlokomra csaptam,
a fene a fránya szomorúságba,
hol van még a nóta vége,
még csak most csapnak a cigányok a zenébe.

Még a nap is vidámabb lett,
a hullám is vidám táncot lejtett,
fiatalosan felpattantam,
és a kocsmában, egy fröccsöt benyakaltam.

Nincs még vége az életnek,
nincs még mit temetnem,
van szép fiam, hitvesem,
megyek is haza sietősen.

To Top