A Robszi felhasználó összes verse >>>
Vajon milyen lesz?
Milyen lesz első találkozásunk?
Szemérmetlenül vágyakozó,
vagy szemérmesen tartózkodó?
Milyen lesz az első ölelés?
Ártatlanul átfogod derekam,
vagy csábítóan simogatsz, összekócolva hajam?
Hogy ölellek Téged én?
Gyengéden, ahogy szülő anya szorítja gyermekét,
vagy szemtelenül bátran nyúl a kezem,
hol csábító domborulatodat meglelem.
Szemérmesen veted le ruhádat,
vagy csábító mozdulatokkal feded fel magad?
Ott állunk, egymás előtt, mint Ádám és Éva,
testünk elfedője, csak a félhomályba burkolt szoba.
Vágyakozva, szívünk zakatolva készteti szerelmes vérünket,
hogy ereinkben száguldva, hormonjainkat,
vágyó testünkbe szállítsa.
Vággyal telt, minden kívánó szervünk,
és az érzéki vágy, mint bomba, robban bennünk.
Szemed fátyolos tekintete, parancsba adja,
hogy letérdelve eléd ajkam kikutassa,
édes öled minden csábító rejtekét.
Meg is teszem, drága Kedvesem,
hisz semmire nem vágyok jobban én,
mint hogy behunyt szemed mögé,
kéjes mámort varázsoljak én.
Élvezd a perceket, bár megállni látszék az idő,
de az mégis lepereg, mint órában a homok szemek.
A nagy kérdés, mit a bölcs ész felvet, örökre maradni így,
vagy mindig újra kezdeni a játékba hajló édes élvezetet?
Itt a bölcs gondolat, jó lenne Veled,
örökké újra kezdeni az életet.
