A Temesvári Gergely felhasználó összes verse >>>
"Vérzek"
Vérzek.
A világ bűneinek terhe alatt elkeseredetten tekintek körül.
Patakzik könnyem folyója, idővel felhőkbe ér.
A gonosz tekintetek sokasodnak, hová lett a jó?
Az igaz szó feledésbe merült, az öröknek mondott szeretet kihűlt.
Megdöbbent az emberek brutalitása, agressziv hajlamai romba döntik a képzeletem szülte világot!
De még él bennem a remény, hogy kiszinezhetjük a glóbuszt!
Lelkesen nézek körbe egy lelketlen világban. Mi történt itt?
Nem tudom, nem mosolyog senki.
Vérzek, s gyűlöletet érzek, hogy lehetnek ilyenek az emberek?
Elmém értetlenkedik a sötét gondolatok közepette, szivemre árnyék vetül. Vérzek belül.
(2019. 04. 03.)
