A Vuts Józsefné felhasználó összes verse >>>
Iker tükör
Ülj le most, ide, kérlek…
magammal kell, beszéljek
csak pár szót, hogy értselek.
Ne szégyelld, mi kényesebb
mindennél, s bensőd fájja,
itt vagyok, hogy simára
íródjon minden görbe,
s ne hulljon szemed gyöngye.
Jól ismersz, te én vagyok,
s bárki szépen rád ragyog,
nem mindig őszinte az.
Legyen csupán póker arc
a válasz, hogy megértse,
az számít, ki szemébe
nézni mer, mert a lélek,
ha tiszta, árad fénye.
Még maradj, csak addig várj,
magunkért szóljam, mi bánt!
Nem rejtem véka alá.
Itt lesz, ez közös, akár
ínségben mormolt minden
imánk, és hitben Isten.
A csaló sok arccal bír,
homályos lélek-fakír.
Tudom, nem könnyű semmi,
ésszel ellenérvelni,
mert belül érzed, a jó
fuldoklik, ám a való
más, torz világot kínál!
Két kézzel szorít, s dívány
helyett egy priccsen helyed,
hogy értsd, ez jutott neked!
És mégis lázadsz, hát tedd!
Még lenne érvem száz s egy,
ám tudlak, makacs vagyok,
nem úgy, mint szép angyalok
rég festett freskók ölén.
Jer most, lépj bátran mögém,
hogy dúdolhassam veled
ikerként az életet!
