A Paper Heart Poet felhasználó összes verse >>>
Anyanyelvem
Anyanyelvemen szólni szinte idegen már
Mégis ölel, mint szülőm, véd s szeretve vár
Menedék, mely nem bánt, tudom, ide tartozom
Gyökere tart e fának, mely az otthonom
Barátot leltem távolban, örömet s szerelmet
Mégis bánatba fordult s szenvedtem nem keveset
Nem kínzóan, de mosollyal tekint rám honvágyam
Melegen s puhán vár megvetett ágyam
Vihar tépett világban
Nem menekülhetek el
Menekülni nem érdemes
Nyugalom itthon lel
