Connect with us

Megosztott versek

A Ivanics Izabella felhasználó összes verse >>>



Köszönöm

A szél fújta felém vagy csillag fényével érkezett?
Álom volt ő egykor s szép lassan valósággá lett.
Mint hirtelen támadt vihar söpört át lelkemen
Villámként csapott belém újra az igaz szerelem.
Felperzselt mindent sivár életem porig égetette,
Majd eső áztatta kopár földben új életet keltve.
Újra sarjadva fejlődött bennem a régi érzelem
Nap sütötte, eső áztatta  termékeny vidéken.
Napról napra növekedve erősödött velem
Uralta és be töltötte végre gyógyuló szívem.
Mint bimbodzó rózsafa úgy fejlődtem általa,
A fényben megfürődve ezer szirmot bontva.
Meg szokva a napot a szelet és esőt,
Az ég még nem adott soha ennyi erőt.
Virágba borulva kiteljesedve boldogan élni.
Őszinte szívvel szeretni és szeretve lenni.
Az emberi léleknek nem lehet más vágya ,
Minthogy valaki érte éljen és így táplálja.
Még ha vihar is támad az szépen el ül,
A szél tovább fújja és a nap újra derül.
Csillagos éjjelen lágyan átölel a hold fénye,
Harmatos reggel után fürdőve a napfénybe.
Kinyilt rózsabimbók övék a végtelen élet
Ahogy az én szívemnek is szeretni téged.
Szerelmünkben megfürődve élem életem,
Megerősödve vissza nyerve régi szellemem.
Viharból a napsütésbe, zord télből a ragyogó nyárba,
Így juttam el általad egy sokkal boldogabb világba,
Nincs szükségem másra csak maradj meg nekem
Köszönöm néked a szerelmed és létedet kedvesem.

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top