A Kovács Andrea felhasználó összes verse >>>
2024 / Csak még öt perc
Gyerünk már, ébresztő, kelj fel
zongorál fülembe a digitális vekker
kinyomom, szundira állítom, ez kell
hagyjatok békén, korán van még, laggol a reggel
Kezemben a telefon, már mindent látok
néhány értesítés dopamint termel
tejbe forgatom a szünetmentes tápot
...mit kezdjek az életemmel?
Vánszorog a napsugár be az ablakon
áprilisi tréfa, hogy nem alhatom
tovább, odateszem, ötezer lumennel fő a kávé
lefőttem én is, éberségem a világé
Megyek már!
csak még öt perc...
hogy ne vesszek el a kognitív zajban
Visszafekszem!
csak még öt perc...
míg tudatomon a zár kattan
Ébren vagyok!
csak még öt perc...
nem emlékszem, mit álmodtam
(amikor még álmodtam)
Amikor aludtam történelemórán
az volt csak a csend, kívül a világ zaja
nem vettem részt az énekpróbán
hiányoztam, de kinek van ezzel baja?
Mondhatsz ugye nemet, állítólag,
szabad vagy régen, megmondták rólad
- túlságosan is, kéne egy pofon
hülye zenét hallgatsz, karcol a gramofon!
Kevés vagy az új individualitáshoz
ne gondolkodj mindig, legyen kedved máshoz
Lenne itt egy funkció, pont neked való
egyelőre nem automatizálható
Hogy lesz elég pénzed, ha nem tanulsz?
Jól definiált végzet, hogy nem szabadulsz.
Tanulj meg öltönyben, körömcipőben járni,
ne felejtsd el a tavaszt talpig sminkben várni
Hiszen itt van már, beosont a fránya
el is felejtettem, milyen a hiánya
Egyszer nekem is volt egy saját arcom
összekaszabolta valószerűtlen harcom
Napsütötte jóság, ilyen nem lehetek
csalni kell, úgy minden teszten megfelelek
Elég színes lettem, drága volt a vakolat
lemostam könnyel, most is sikálom a rajzokat
Megyek már!
csak még öt perc...
lemostam ugye, a társadalmi arcot?
Felfestem ma is
csak még öt perc...
nem értem még partot
Felébredtem egy reggel
csak még öt perc...
nem tudok visszaaludni
(ha nem félsz már, nem tudsz többet csalódni)
***
>> Önnek nincs új értesítése. Szeretne beállítani egyet? <<
