A Kovács Andrea felhasználó összes verse >>>
Meseversek / 2024 / Rőzse anyó
Kerek erdő sűrű mélyén
kaptat agg anyóka -
toldott foltok bő kötényén,
hajlott hátát rőzse nyomja.
Szedegeti egyre tovább
rög koptatja már a lábát
ösvényén az éj köré gyűl
néma rigó vele rezdül.
- Hess el innen, sötét árnyak!
Engedjetek anyókának!
Vigye haza rőzse lángját,
azon főzze vacsoráját.
- Kevés lesz az vacsorához!
- kacagott az éji boglya,
De az anyó sosem fázott,
hőn derengett fehér botja.
Ismerte a járást mama,
hazavitte lába nyoma.
Begyújtott a kemencébe
morzsalepényt tett beléje.
Nem aludt ki soha lángja,
varázsrőzse ropogott
ütött-kopott fazékjába
csudaleves rotyogott.
