A Kőházi Erzsébet Liza felhasználó összes verse >>>
Elsárgult üzenet
Ősszel mikor le hullanak a levelek,
lelkünkben is megbújik egy elsárgult pillanat.
Hadakozunk magunkba,
s mélyen el dugjuk egy sarokba.
Ne lássa senki ne tudja senki réges rég titok őrzi,
az eltitkolt bánatunk.
Sárga levélen a múlt és az életünk.
Mosoly van az arcomon,
de a lelkem fáj nagyon
Meg tépázott belső béke homályba merül.
Valaha izzó lángoló kapocs
mára már hamvadó parázs.
Hamu között pislákoló láng,
utat keres,
könyörög, hogy szeress.
De a fájó könnyek befelé folynak ettől a pislákoló lángok örökre elpusztulnak,
mély álomba borulnak.
Eljött az ősz a borongó rideg valóság,
elmúlt a szenvedély helyette itt a valóság.
Álomra hajtja fejét a természet mire újra éled
Te benned is a tavasz fest majd új képet.
Pislákoló láng majd újra éled...
Erzsébet Liza Kőházi/Rose E Yellow/
