Barion Pixel
Connect with us

Megosztott versek

A Szabó Veronika (Nyíregyháza) felhasználó összes verse >>>



Vonaton (Covid járvány idején 2021-ben)


Többszemélyes fülkében ülök.
Teljes egészében egyedül.
Maszkom alatt sóhajt dúdolok,
a távolság csenddalt hegedül.
Elsietnek mellettem a fák,
üres sínpárok a másik oldalon.
Szorgalmasan virágzik az ág,
őzek legelnek békén, boldogon.
A közelben házak látszanak,
templomtorony nyúlik a magasba.
Kisgyermekek udvaron játszanak,
önfeledten futnak a tavaszba.
Állomások előtt megállunk.
Vasutasok munkájukat végzik.
Néhány újabb maszkos vándort várunk,
fel- és leszállók helyüket cserélik.
Kistáskámból könyvem kiveszem,
olvasással jól megy az idő.
Jegykezelő kéri a jegyem,
igyekezve keresem elő.
Nemsokára célhoz ér utam,
a szerelvény lassít, majd megáll.
Véget ér a hosszú vonatfutam.
Végállomás. Most mindenki leszáll.

To Top