A Szabó Veronika (Nyíregyháza) felhasználó összes verse >>>
Menő mű-nő
Én vagyok a legjobb csajos,
csinos, s kissé bögyös-faros.
Csodálatos szép testemre
ráfeszül a ruhám,
homlokig érő pillámmal
csábos lesz a búrám.
Sűrű, sötét tetkóimmal
elrejtem a bőröm,
szélesre tárt mosoly mellett
hegyezem műkörmöm.
Kacsacsőrrel várok arra,
ki csókol meg végre?
Ki harcol meg kegyeimért,
ki megy értem vérre?
Kék és piros hajam színe,
kinek dobban értem szíve?
Szemhéjamat jó vastagon
rózsaszínre húzom,
a tükörben nézem magam,
megy hozzá a blúzom.
Testem viszem szike alá,
műcicit akarok,
szilikonos nagy emlőkkel
gyönyörűbb maradok.
Nacin viselt láncaimmal
járom el a táncom,
és azután felvarratom
nem létező ráncom.
Szépen díszíti az orrom
három fémkarika.
Zsebkendőmet hogy használjam?
Rászáradt a fika!
Barna lett a kék szememből,
kontaktlencse által,
ha nem tetszik ez a csere,
álljál nekem háttal!
Haveromnak füleiben
ott van egy-egy pecek,
nekem is kell holnap olyan,
jó csaj attól leszek!
Agyonrongyolt szűk farmerom
majd leszakad rólam,
kilátszik a csupasz térdem,
szerintem ez jól van.
Még szebb legyek, teszek érte,
leszivatom zsírom,
Én vagyok a legmenőbb csaj,
s ezt piszokul bírom!
