A Berki Dezső felhasználó összes verse >>>
Egy csavargó halálára
Isten háza előtt élte, halta elestét,
Egy rég homályba veszett „ember”
Egy csavargó, egy ismeretlen, idegen,
Ki elhagyta megfáradt testét.
Ki tán élt volna még vagy nem mert,
De most fekszik némán, mozdulatlan, ridegen.
Meglehet nem hiányzik senkinek sem,
Rajta már hűvös takaró, fekete lepel.
Most e szomorú, de szent időben,
Legyen lelkének elégia e versem.
Nem látja senki már, ki ott megy el,
Sírt ásnak már valahol egy temetőben.
Elvágyott a lélek egy pillanatra,
Ajkak érte imát folytatva nem mondanak,
Nem kérik számára az Úr kegyelmét.
Nem tudni, hogy rátalál-e az égi útra,
Egy csavargóért harangok sem konganak,
Lelke tán még ott lebeg, riadtan keresi testét.
