A julia felhasználó összes verse >>>
veled
Vele maradtam mert akartam érezni valamit. A harag, a düh a széthasító idegesség is job mint a semmi. A legnagyobb gyengeségem a ragaszkodás, ragaszkodom hozzá. Nem vagyok benne biztos, hogy hozzá e vagy ahoz amit képvisel. Ő olyan más, egzotikus, izgalmas, a maga embere a saját szabályai szerint él én meg követem tanulok tőle. Figyelem minden lépését, gondolatát amilyen érzékeny és még is férfias. Gyengés de még is erős. Bátor de még is félénk és néha erőtlen. Ő ezt nem tudja, nem is van bizonyossággal róla de láttam rajta a szemében a cselekedetiben.
Estig sétáltunk az Andrássy utón, nézegettük a fényüző kirakatokat, megáltam az egyik kirakat előtt és betekintettem az üvegen megláttam az önarcképem és nem ismertem magamra. Egy olyas valakit láttam aki nem év oltam aki akartam lenni. Az alkoholtol átjárta testem, az újjaimban egy kedves zsibbadó érzés járt át. Éreztem az életet ahogy átjárja az ereim. Éreztem hogy életre kelek az érzések tartanak életben. Nem volt már semmi amit akartam minden a helyén volt. Lassan elértünk a hotel bejáratához, leültünk egy padra. A felyem lassan az ölébe engedtem és elkezdte a hajam cirogatni. Az egész olyan volt mint egy álom annyira valóságos annyira egyszerű. Semmi színjáték a sminkem félig lemosódva, az arcomon egy könnycsepp gördül,
Milyen jó volna ha ez igaz volna.
