A 89nikol felhasználó összes verse >>>
Újra utolér egy álmatlan éjjel
Megtölti egész testem sötét fénnyel
Vágyaimmal küzdök míg nem jön a reggel
Látom ahogy az árnyék rajtam átsuhan
Testemből kilépve lelkem Táncba rohan
Színpadra születve, vad álmokkal telve
Úgy érzem a szívét, bőrömbe égett kezét
Küzdve forró csókjával, lüktető szerelmét
Szívom magamba, bonthatatlan kötését
Az éjjel sötét fénnyel telve borul rám
Vágyálmokkal kínoz , mi meg sose történt
Érzem ahogy zokogó szívem robban szét
Táncolnék míg a lábam csak bírja
Csókolnám őt , ki tiszta szívből értem él
Boldog lennék , de soha meg nem történt
Itt az éj és én álmodom róla , csak álom
Mert sose léptem a vágyaim után , bánom
Ahogy a nap újra felkel tovább várom
