A Bea felhasználó összes verse >>>
záró-jel
nem mindig, de tényleg nem mindig
van ez így, hogy ilyen távol érezlek.
csak azokon a reggeleken, amikor
egyedül ébredek, és csukva minden
ablak: se fény, se levegő.
aztán valahonnan előkerül egy szelet
kenyér, vaj és baracklekvár.
tejjel is kínálnálak, ha lenne.
kiülnénk a teraszra, asztalunk
egy másik szék, azon cigarettánk
hamuzó, kávéscsésze, öngyújtó.
hangos hajnali nevetéssel festenénk
rá az égre, oda fel, hogy…
de miket beszélek, te nem vagy itt.
maradt még a kenyérből, cigarettából is.
ha nem vagy, hát odaadom a koldusnak,
és talán azzá válok én is.
mától az övé mindenem:
kenyerem, ágyam, szerelmem.
