A Bea felhasználó összes verse >>>
reggeli
Láttalak ma álmomban:
ott ültél a fád mellett
és vártad, hogy a gravitáció
bebizonyítsa önmagát.
Közben néha fel-felnéztél
(nem a fára)
fel az égre, a csillagokra
s már a nap is feljött,
amikor leesett az alma.
Akkor eszedbe jutott:
„Alma a fa alatt...”
skizofrén helyzet, ki tudja,
hogy most te, vagy az alma
az Alma?
(Segítségedre van:
„az Alma nem esik messze
a fájától” - ergo
Te vagy az Alma.)
---
Megébredtem. A konyhában
rám vártál:
leveled és szárad már barna
kosárban, szőlő társaságában
az ízed ma reggel édesebb:
álomba mártottalak.
