A Béla Zentai Tóth felhasználó összes verse >>>
HITETLEN VAGYOK(?)
. Odavetem a Teremtőnek
Kész a vázlatrajz, tele kétkedéssel.
Ősi rejtjel tép, van -e létezésed?
Óhazádat merre kutassam? Inga-
tag, s vak a címed.
- - -
,,-Bátran érints! Angyali illat, ének
vár. A kápolnám ragyog, öble éled,
átható fényár ölel, edz ma téged!
S hívsz-e? Betérsz-e?\"
- - -
Gőg, alázat... Hangtalan, ősi nyelven
összefüggnek. Jámbor ön, Isten? Aljas
tervvel ébred? Földön a karcos árnya,
elvetemülten?
Meg sem érintem zavaros legenda
törtető hősét... Sokaság haszonle-
sően épít rá. Neve, lénye, zsìrja:
ősi manőver.
Földkerekséget kimeríthetetlen
èri kéj és kín. Hiszek űri színes
változások fordulatos zajában,
mely szakadatlan.
