A Béla Zentai Tóth felhasználó összes verse >>>
BERLIN, 1928.
. A. Döblin, R.W. Fassbinder: Berlin, Alexanderplatz
Fém, üveg, ég közt súrlódunk, pusztító vad irammal,
bódult istenség nyű, s tisztítótüze izzaszt.
Sodró nagyváros hajszol, hozzánk simul okkal,
érzed-e? Dőzsöl a cinkos gondviselés: odaforraszt.
Kényszer a túlélő ferdítés praktikus arca,
szétmar a nélkülözött nyílt átélés, a kudarca.
Hajlatlan, gyöngy szó nem irányít. Ó, belerúgnak,
francot a tisztességes tagnak! Félkart érdemel ő csak...
Mestermű. Helytálló, csepp története mérték,
szólít még a derék bűntárs, öntelt proli környék.
Itt vagytok még? Sikk, matató ménkők: kese nőcskék,
állandó túlélők, átformált szigetecskék?
Gyűjt, csábít újabb tagokat. Míg élsz, Alex eltart
ám, nagyrészt fortélyosan, itt-ott síri ledéren.
...felkelek éjszaka. Átvirrasztom. Járok a téren,
jéghideg ujjai hadd közelítsenek. ,,Állj!" Ida feltart...
https://en.wikipedia.org/wiki/Berlin_Alexanderplatz
