A Béla Zentai Tóth felhasználó összes verse >>>
THE KÖLN CONCERT
Tudatosan döf,
s keresztülfurakodik
a tartós rezgés.
Hanghullám, felém sodródsz,
s elbírálom amit szólsz.
Boszniában ért sorsszerű fővesztés,
Utazásom megfeszített, s mélytűzű,
\"Súlyos talány, késelés vagy mérgezés?\"
Távolról sem...bekerít egy zenemű.
Találkozunk, érlelődünk, s csalogat,
Élből lecsap, elsőre süt a hangszóró,
Széllökéssel hangzuhatag nyalogat,
S tapogat kígyó utat a gyöngy szóló.
Rádió lő, a lánczene átfüröszt,
Velőm ködfolt, húsom gúzsban kavarog,
Százötvennel a hegytetők lelke közt,
Fenyegetnek, s vonzók a szirt szakaszok.
Holott, juszt sem bánom a vész démonát,
Kihúzzák tán létem a fals fékpofák?
Szembekerülök
a Kivédhetetlennel,
s mégis megkímél.
Sorsszerű lett túlélnem,
s ezt váratlan bevésnem.
