A Bojte Dániel felhasználó összes verse >>>
Vihar előtt
Kinn az udvaron, kinn az utcán,
Gyerekek hangját hallom.
Mindenki vidáman sétál és érzi magát,
De, egyszer csak megjelennek a felhők.
Fehér felhők, nem fél tőlük senki,
Mindenki csinálja a dolgát.
Ám, egyszer csak megjelennek a szürke felhők:
Nagy csend lett, mintha kihalt volna az egész világ.
Igaz, hogy messze van még a vihar,
De, már látni a sötét felhőket.
Halljuk a dörgést, de csak messziről,
Nagy vihar lehet ott...
Nem ismerjük természetét,
Vagy feloszlik vagy elér minket.
Ha elér, akkor pusztítani és tombolni fog,
Megállíthatatlan lesz...
Egyre közelebb van már,
Dörgést hallani, de villámlást még nem látni.
Fúj a szél, fúj, fúj, fúj,
Nézzétek! Micsoda szél!
Már sötét van...
Már szemetel az eső...
De az erős szél miatt...
Ömleni fog az eső...
