A Márton Szilárd L. felhasználó összes verse >>>
Lila-fekete lány
A lány tekintete
belevész a vízbe,
lila és fekete
öltözete
sötétlik a parton.
A vizet nézi,
a hullámokat nézi,
a hullámok fodrait,
az üres, barna flakont nézi
amint a víz
játszik vele
és szerényen,
hallgatagon
belevész a képbe.
A lány tekintete
lila és fekete
pantomim-jelmeze
a jel meztelensége
maga.
A lány tekintete
lilán meg feketén
öleli a habokat,
öleli a fodrokat
köt rájuk gondolat-kendőt,
köt reá gondokat.
Megcsomózza, tova-ereszti.
A lila lány feketén
lila és fekete tekintetén
egyensúlyozik maga a
világ.
Meztelen jelként
komor-pőrén,
lilán meg feketén,
nyaldossa lábát a
folyó
fodra.
A lila-fekete lány
feketén meg lilán
napok sugarai, valahány
csillagok a sorban,
halkan a hullám
már térdig csobban,
a tekintet meg fürdik a
csillagokban, a
valahány napokban, a
gondtalan hullámokban.
A lila-fekete
lány
feketén meg lilán
tovalovagol egy
lila-fekete
hullámparipán.
Mosolygott tán
a fekete lány
lilán
s a lila-fekete
ruha vele-
merült, vissza a
hétköznapokba.
Se fekete
híre,
se lila
nyoma.
