A László Csaba felhasználó összes verse >>>
Remény
Könnycseppbe sűrítet bánat,
Lecsordúl az arcomon.
Társai követik,
Had múljon a fájdalom.
Bársonyos nyugalom,
Pihenj meg lelkemen.
Érezd otthon magad,
S óvlak majd szüntelen.
Nem kell már a vigasz,
Kérges lett a szívem.
Csak előre nézek,
Fájdalmam nem viszem.
Vár még rám az élet,
Most indul igazán.
Felfrissűl a lélek,
Meg találom új hazám.
