A László Csaba felhasználó összes verse >>>
Megcsalt
Égető, viszkető, bogarak rágják,
reszkető, összetört, szívemet bántják.
Éltető, szerető, lelkemet féltem,
Úgy tünik eddig csak álomban éltem.
Ébresztő, felkelni, itt a valóság!
Szomorú, bánatos, de ez nem hazugság.
Tőrével, szúrdosó őszinteséggel,
Elmémet támadja, mig egóm nem vész el.
Nem marad majd felhő, kitisztúl az égbolt
Jöjjön a fény, az éjből elég volt!
