A Reményi Tamás felhasználó összes verse >>>
Túlnyomás
Szédeleg a vermut vére,
Nem találja kiútját,
Testben rakja le salakját,
Agyban elterül a gőze.
Megy a gőzős dülöngélve,
Szemaforja keresztbe lát,
Sínpár vezet az agyon át,
Elpárolog józan esze.
.
Sikolt mikor erőt gyűjtött,
Agyában kattog az ideg,
A pályán megáll sötétben:
Mert értelembe ütközött.
Önmaga a masiniszta:
Gép és agy Ő egy személyben,
Gőz tartja őt erőnlétben,
Szeme forog, mint körhinta.
.
Elhasználódott gépezet,
Szervizelni való járgány,
Imit-amott már egy zárvány:
Létnek nincs benne élvezet!
Mély értelmet kap álmában,
Gyárkéményként gőz párolog,
S tüdeje mindig csak dohog:
Roncsderbizik kalákában!
