A Margarita felhasználó összes verse >>>
apám útja
araszol benne a belefáradás
mintha bőre pórusán át szökne a jelen
mosolya árnyékot vetít a kórterem falára
delet kondul a harang olyan búsan
akár ha tudná dallama semmit sem ér
tekintetünk találkozik
apám szemével int menjek mert ő egyedül indul
már a mindenséggel méri magát
