A Dékány Ferenc felhasználó összes verse >>>
A szobám magányában
Ülök a szobéámban,
Gondolatim messze a régmultbaszállnak
Illatositom a levegőt,
Meggyujtok egy füstölőt.
Füstölög a füstölő,
Füstje szárny nélkül
A magasba lő.
Eléri a lámpafényt,Nem sejti , hgy nyoma vész!
Igy száll el az élet is,
Elkezdődött vége is!
