A Albert Teréz-Lilla felhasználó összes verse >>>
Tavaszi alkonyban, fúj a szél arany hajamban
Szellő turkál kurta hajamban
Szél fújja zsenge fűszálaimat az udvarban…
A hóvirágok elnyílt szárai,
az ibolyák apró, kék virágai,
meginganak az enyhe fuvallatban.
Azt hiszik a dalos madárkák,
hogy nem eresztik rügyeiket a fák.
Pedig daluk élénkíti rügyet, virágot,
fűt, fát s talán embert.
Mi mégsem vetünk rá ügyet.
A kakas pedig harsányan zengeti:
Emberek! Apák, anyák, gyermekek!
Ti mind együtt ünnepeljetek!
Szátok rivaljon, örömöt, vígat,
Fogadjátok magatokba az aranysugarakat!
2008.04.21.
