A Albert Teréz-Lilla felhasználó összes verse >>>
Elillan az élet
Ülök s nézem a fellegeket,
gyászolom az elmúlt perceket.
Az elmúlt pillanatok nem néznek,
nem néznem vissza soha,
az idő benövi őket, mint sziklát a moha.
Halkan peregnek a percek,
S nem vesszük észre, hogy az évek telnek.
Múlik, gyorsan múlik, s nézed
ahogy egyre közelebb a végzet.
Mi egyre csak azon gondolkodunk,
hogy milyen lesz ha majd meghalunk.
Emberek! Idősek és fiatalok!
Életetekkel mondjátok! Mit akartok?
Az, hogy létezhetsz ajándék,
S mit ajándékként kaptál még,
becsüld meg, mert ilyet kapni szép.
2008.04.16.
